Aktuális portréalanyom, Bartha Máté munkáit több, mint egy éve követem. Közös projektjeink során gyorsan kiderült: nemcsak tehetséges fotós, hanem izgalmas személyiség is, aki különös érzékenységgel dokumentálja a körülöttünk lévő világot, és azokat a villanásnyi momentumokat, amiket legtöbben talán észre sem veszünk.
Őszinte, de nem hatásvadász munkái megállítanak,  gondolatokat és érzéseket generálnak.
Nem utasítanak, nem irányítanak, nem akarnak megmondóak lenni.
Azt közlik, amit Máté lát: szuggesztíven, tömören, nyersen.
Az én olvasatomban.

Hogy mit gondol magáról a fiatal fotós, a folytatásban található interjúnkból megtudhatjátok, és részletesebben is olvashattok gondolatairól, elképzeléseiről és önkifejezésének legfőbb eszközéről, a fotózásról.

Kicsiny országunkban, manapság olyan nemes egyszerűséggel állítják magukról egyre többen, hogy “stylist vagyok”, mintha csak annyit jelentenének ki: ”barna a hajam”.
Ennél is rosszabb, amikor nem csak hangoztatják, hanem dolgoznak is, a maguk szakbarbár módján, tapasztalat, tudás és ne adj’ Isten ízlés nélkül, hogy aztán produktumukat az arcunkba nyomják online felületeken vagy súlyosabb esetekben magazinokban.  Azon túl, hogy bántja a szemet, (kövezzetek meg, de az enyémet szokta), sértő azokra nézve, akik éveket töltöttek el  ismeretszerzéssel akár  iskolai keretek között, vagy valaki mellett szorgoskodva, ismerik a koncepció fogalmát és nem abban merül ki kreativitásuk, hogy mindent egymásra pakolnak.

Szerencsére  e heti tehetségünk, Nagy Marci véletlenül sem tartozik a fentebb említettek közé ugyanis jelenleg is azon fáradozik, hogy minél több tapasztalatot gyűjtsön és színesítse portfólióját, melynek folyamatos bővülését közel egy éve figyelem.
Az eredetileg fodrásznak tanuló fiú gyorsan rájött, hogy frizurák helyett szívesebben figyeli az editorialok szettjeit ezért kisebb kilengés és modellkedés után egy szerencsés véletlen úgy hozta, hogy lehetőséget kapott kipróbálni magát: “egy barátnőm által ismertem meg Igor Deseatnikovot, akinek végül az asszisztense lettem, így másfél évig gyakorolhattam a Joy magazinnál.”- mondja Marci, aki azóta egyre biztosabban dolgozik illetve érez rá a vele dolgozó  fotós vagy épp a megrendelők igényeire, melyet az utóbbi időben mások is észrevettek, így egyre több projekt stáblistáján láthatjuk a nevét. 

A folytatásban található interjúból többek között kiderül, mit gondol életének mostani szakaszáról vagy épp munkájáról, a galériában pedig eddigi anyagaiból láthatjátok a legjobbakat.

Nyugodt szívvel írhatom le a többiek nevében is (Alma, Noya), hogy ezen a héten, a Juicy számára különösen kedves személyt mutathatunk be Nektek. 
Nem véletlen, hiszen Kecskés Márton, a feltörekvő fotós generáció egyik tehetséges “versenyzője” szerves része blogunk életének ,akit szinte a start vonaltól ismerünk és vele együtt kezdtük el feszegetni határainkat, megvalósítani saját ötleteinket.
Maximalizmusával és a mindig jobbra való törekvésével olyan saját tartalmak születhettek meg- a Boltmustrától kezdve a Street Studio Budapest-en át egészen a divatanyagokig - amikre büszkék vagyunk, és fontos mérföldköveket jelentenek számunkra. 
Az évek során, ha nem is testközelből, de közelről figyeltük, ahogy a fotózás egyre nagyobb teret tölt be életéb, ahogy elindul a fejlődés útján és egyre céltudatosabban igazgatja saját jövőjét.
Sok tanulás, alázatos asszisztensi feladatok, egyre több saját projekt és egyéb megjelenés után végre rá tudtam venni, hogy bújjon ki barlangjából és mutasson magából egy kicsit többet, egy kicsit személyesebbet, hogy  az olvasóink is megismerhessék Kecskés Marcit, akinek nevével már olyan sokszor találkozhattatok oldalunkon.

A folytatásban található interjúban Marci még számomra is egy új arcát mutatta meg, mely szerint a mókás fiú nagyon is komolyan gondolja, amit csinál és annál is tudatosabban csiszolja technikáját és stílusát.
A galériában láthatjátok eddigi munkáinak kiemelkedő képeit, köztük a Juicy számára is fotózott editorialokat, valamint egy új anyagból is kaptok ízelítőt, melyet az Attractive egyik karakteres üdvöskéjével, Tündével készített. (kezdőkép, a szerk.) A teljes sorozatot hamarosan bemutatjuk!

„…giccs, trash, rózsaszín, csajok, mütyürök, műanyagjátékok, vaku, körömlakk, magassarkú, parti, vicc, humor, irónia, trendi.”-sorolja levegővétel nélkül egy ismerősöm, mikor megkérdezem tőle, mi jut eszébe rovatunk eheti szereplőiről, Ív&Candie-ről, azaz Szombat Éváról és Gáldi Vinkó Andiról, a fotózás szerelmeseiről. Képzeletben szorgosan pipálok, mert szinte ugyanezeket pörgetem a fejemben, és közben azon gondolkodom milyen egyszerű szavakat társítanom hozzájuk, illetve az általuk fotózott képekhez. Mindezt úgy, hogy személyes ismeretségünk szinte csak érintőleges, villámtalálkozások halmaza, ami mélyebb következtetésekre nem, de arra pont elég volt, hogy az élesen kirajzolódjon: amivel foglalkoznak, maximálisan összhangban vannak. Másként fogalmazva hitelesek, akik nem csak beszélnek az alkotói szabadságról, hanem gyakorolják is, náluk pénzért sem vásárolható az idomítás. “Meghökkentő” módon ismerik a humort, sőt mi több használni is merik, és ami még ennél is “extrémebb”, hogy a szomszéd zöldje helyett saját csodaviláguk rózsaszínjén álmélkodnak.

Szerencsére nem csak egymás vállát veregetik elismerően, hanem a divatszakma egyre több résztvevője is kíváncsi rájuk. Mindezt igazolja megjelenéseikkel kapcsolatos kérdésemre adott félkomoly válaszuk is: „ Mai Manó, Retrock, LUXY, MÁS, BKUND, Hungarian Beauty – Cékl’Art, Dunaújvárosi Biennálé, Varsói magyar intézet, FIKA Pécs, és még az OMDK*-n is rangos helyezést értünk el, ja és a MOME-s jelmezversenyen is majdnem nyertünk….
Bár lételemük a vicc, mondanivalójuk lényege annál tartalmasabb, amiről Ti is megbizonyosodhattok, ha a folytatásra kattintva elolvassátok a velük készített interjúnkat.
Hihetetlen mennyiségű fotójukból egy válogatást láthattok a galériában, illetve megnézhetitek a Fashion Video Festival-ra készített filmjüket is, ami a Juicy nagy kedvence volt!

“Láttam egy fotózást a Central Park-ban (talán a Vogue-nak készülhetett), és az egyik tanárom ajánlotta, hogy látogassam meg a Parsons School of Design-t. Úgy éreztem, hogy valamilyen úton-módon be kell kerülnöm ebbe a világba. Rá fél évre felvettek a MOME-ra. - érkeznek hozzám Barna Bálint, a már-már idegesítően fiatal, de annál tehetségesebb fotós szavai, akivel személyes találkozás híján, virtuális térben cserélünk gondolatokat.
A facebook, twitter, tumblr dimenzió wannabe kreatívjai, illetve a mindent azonnal akaró, és természetesen “mindenhez értő”, olykor irritálóan arrogáns talentumok után, felüdülés a vele való beszélgetés, és mindaz, amit gondol a fejlődés útjáról, céljai elérésének mikéntjéről. Mindezzel együtt nem egy “nebántsvirágból” kell kihúznom a válaszokat, de egészséges önbizalma nem csap át az “egokirálylányok/királyfik”, alaptalan önelégültségébe, gondosan kigondolt allűrjeibe (kész vicc), és okoskodó, de annál üresebb szájtépéseibe. Ennél is szimpatikusabb, hogy bár fontosnak tartja a hazai kapcsolatokat, és megjelenéseket, a jövőképe nem korlátozódik le a szűk, és zsúfolt magyar piacra, hanem lehetőségeit globálisan, az egész világra kiterjedően látja.
Talán ennek is köszönhető, hogy több, nemzetközi online magazin is publikálta már a fotóit, olyanok mint a Chaos, a Coitus, The Fashionisto magazin, vagy a Coute que Coute…és azóta sincs híján a pozitív visszajelzéseknek.
Véleményem szerint, nem véletlenül…

A folytatásban megtudhatjátok, milyen megjelenésekre számíthatunk tőle, az itthoni próbálkozásai milyen eredményekkel zárultak, és természetesen szemezgethettek a fotóiból.
Kíváncsian várjuk a véleményeteket, mi mindenképp figyelemmel fogjuk kísérni a munkáit!:)

Egy hét nyári szünet után, újabb tehetséget ismerhettek meg Barsi Balázs személyében, aki évek óta jól ismert karaktere, és közkedvelt fodrásza a hazai divatszcénának. 
Jelenlegi munkája nem gyerekkori álomból nőtte ki magát, sokkal inkább egy spontán döntésből, és az élet véletlenszerűségéből: 
“Egyszer csak úgy kitaláltam” – mondja, és azóta a neve kreatív, és precíz frizurák védjegye lett. Munkáival magazinokban, divatbemutatókon, vagy fiatal divattervezők portfóliójában találkozhatunk, de akár személyesen is kipróbálhatjuk hozzáértését a Saco fodrász szalonban.
A baráti vállveregetésen és a vendégek elégedett mosolyán kívül, a szakma is elismerésnek adott hangot, hiszen idén Fashion Awards díjra (az év divatfodrásza kategóriában, a szerk.) jelölték.

A folytatásban a jelöléséről, az elmúlt évek munkáiról, és terveiről kérdeztem.

Kattints a folytatásra. 

Axente Vanessa, Fiatal magyar tehetségek rovatunk egyik interjúalanya, Szingapúrban  varázsolja el a szakmát, így kivételesen új tehetség helyett vele készítettünk rövid interjút és faggattuk ki eredményeiről, élményeiről.
Vani első szingapúri útjához hasonlóan most is sok munkát tudhat maga mögött: – fotózott  a L`Officiel, Elle, Female, Designare, Style, Shape, magazinnak, megkapott kép kampányt, (ezekről csak később tudunk pontosabb információval szolgálni), részt vett egy esküvői shown, megkapta a Chanel Jewellery bemutatót, a múlt héten pedig a Ted Baker London kifutóján ő volt a megnyitó modell, a tervező pedig imádta.
Címlapokkal is büszkélkdhet, ebből az egyik már meg is jelent (Female), de a jövőben még számíthatunk két borítóra, amin szintén ő fog szerepelni!

Mi csak annyit tudunk mindehhez hozzáfűzni, hogy gratulálunk, csak így tovább és várjuk az új fotókat!:)

A folytatásban elolvashatjátok a vele készített villám interjút, illetve Vani küldött nekünk néhány backstage fotót is, amiket a galériában találtok.

Ezúttal a sminkelés szerelmesével, Kökény Judittal beszélgettem, aki a legnagyobb biztonsággal tudta, hogy merre induljon el a pályaválasztás kapujából. Csendes maximalistaként, saját munkájából építkezik, pont ezért fontosnak tartja, hogy a legkisebb feladathoz is úgy álljon, mint élete nagy lehetőségeihez: lelkesedéssel, és odaadással.
Azon kevés kezdők egyike, akik nem csak elméletben ismerik a tisztelet, és a szakmai alázat jelentését, hanem a gyakorlatban is használják őket… Mindezt bizonyítja, ahogy lépésről lépésre járja szakmai útját, és nélkülözve a visszatetsző öntömjénezést, vagy a nagy nyelvcsapásokat, tehetségére, valamint mentalitására támaszkodva gyűjti a referenciákat.
 
A folytatásban eredményeiről, terveiről, és arról olvashattok, hogy számára milyen értékes dolgokat sajátított el oktatójától, Sipos Zitától.

Az interjúhoz, és a galériában található munkáihoz kattints a folytatásra.

Egy fiatal lány, akire érdemes lesz odafigyelni. Pákozdi Alexandra a KREA művészeti iskola tervező szakos tanulója. Szeret a részletekkel játszani, és az ellentétek közötti határokat egy kreáció erejéig összemosni.
Egyelőre kérdés, hogy neve bekerül-e a magyar divatszakma szűk berkeibe, kreativitása és kitartása elég lesz-e a komoly érvényesüléshez. Az biztos, hogy már most 21 évesen is figyelemre méltó darabjai vannak, amelyek a feminizmus modern megfogalmazását hordozzák magukban, anélkül, hogy maszkulinná változtatnák az őket viselő nőt.

Alexandra munkáit és a Vele készített interjút a folytatásban találjátok!

Dekadencia, ellentétes hangulatok, legbensőbb tükörképének apró felvillanása, és egy korkérdésre keresett válasz fonódik össze Tóth Kern Enikő diplomamunkájában. A MOME utolsó éves hallgatója búcsúzásul életre hívott egy rég elfeledett, de mindenkiben megbújó drámai nőideált, aki mesterien zsonglőrködik törékeny esendőségével, és a benne lakozó erővel. Egy modern dáma, aki flegmatikusan utasítja el a tökéletesség keresését, és leplezetlen hibáival csábít. Ez a bőrbe, és csipkébe öltöztetett nő kicsit misztikus, kicsit elérhetetlen, és kicsit kacér, de sohasem vulgáris, vagy merev jégszobor.
A fiatal tervező vízióinak tárgyiasulása, és újraértelmezett nőideálja egy lehetséges választ ad azok számára, akikben ott motoszkál a kérdés, hogy milyen napjaink végzet asszonya?

A folytatásban inspirációkról, és egy szofisztikált gondolatvilágról olvashattok, aminek fókuszában a művészet, a nőiesség, és egy új életszakasz izgalma áll.

A galériában megtekinthetitek diplomakollekcióját, amit, Baráti Vince fotózott,  illetve a tavalyi Fashion Video Festivalra készített videót is, amiben Balogh Balázzsal dolgozott együtt.