Új rovatunkban fiatal, magyar tehetségeket szeretnénk bemutatni, akik véleményünk szerint nem kapnak akkora teret a magyar sajtóban, mint kellene. Elsőként Csömör Boglárkával beszélgettünk, aki idén végzett a MOME textil szakán. Nevét a LAARKA nevű divatmárka kapcsán már ismerhetitek.

Az interjút és a képeket megtalálod a folytatásban!

Miért a textil irányába indultál?
Már 14 évesen egyértelmű volt, hogy a Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola, másnéven: „Kisképző” textil szakára jelentkezem, utána pedig a MOME-ra, ahol idén diplomáztam. Számomra mindig evidencia volt ez, sosem gondolkodtam másban, persze ehhez kellő akarat és kitartás is társult, ami ezt lehetővé tette.

Honnan, miből merítesz inspirációt? Mi inspirálta a diplomamunkádat?
Érzékeny vagyok a külvilágra, különböző impulzusok hatására születnek a terveim, amiből aztán felépítek egy adott darabot vagy kollekciót.

Napjainkban a nemi szerepek összemosódtak, nehezen definiálhatóak. Ezt a jelenséget szerettem volna hangsúlyozni a diplomakollekciómmal. Olyan szetteket terveztem, melyek teljes mértékben függetlenek viselőjük nemétől.

Sok olyan termék, melyeket a mindennapokban használunk nemtől függetlenek. Lehet az egy, cipő, parfüm, szemüveg. Alapvető kérdésem az, hogy ha a legegyszerűbb használati tárgy eredendően független a nemektől, akkor miért ne lehetne az a ruha is? Lehetséges e létrehozni olyan új ruhadarabokat, melyek idővel ugyanúgy uniszex viseletté válnak, mint a farmer? Ez, az eredetileg munkásoknak készült nadrágtípus szép lassan előbb a férfiak, majd a nők körében vált alapvető ruházati cikké. Talán nem lenne a farmer az ami, ha nem lettek volna olyan farmert hordó ikonok mint, James Dean, vagy Marlon Brando.
Ennél a kollekciónál a fentiekhez hasonló ikonikus figurák inspiráltak. Olyan kultikus alakokat kerestem, akikhez szorosan kötődik egy-egy, ruhadarab, vagy valamilyen formában hozzájárultak ahhoz, hogy egyes stílusok, vagy öltözékek felszabaduljanak a nemekhez való kötöttségtől; illetve akik már önmagukban is a játszottak a nemiség kérdésével. (Marlon Brando, Twiggy, Grace Jones, David Bowie, Marlene Dietrich)
A fenti személyiségek más és más módon hatottak rám a tervezéskor, de az közös bennük, hogy mindegyikük hozzájárult közvetett, vagy közvetlen módon az uniszex elterjedéséhez.

Klasszikus formákat kerestem, melyek időről időre felszínre kerülnek a divatvilágban, és melyeket ma már egyaránt hordhatja mindkét nem, függetlenül attól, hogy eredetileg melyiknek készült.. Utóbbi gondolatot szem előtt tartva figyeltem arra, hogy férfias és nőies ruhadarabok is legyenek egy-egy szettben, egyenlő mértékben; így erősítve az uniszex jelleget.
Öt öltözék együttest terveztem, melyben a kabátok kapják a legerősebb hangsúlyt. A divatban mindig jelenlévő három kabáttípust, a trenchcoat-ot, a frakkot, és a dzsekit használtam. Nem formai összetartozást kerestem, a különböző darabokat, az anyag használat fogja össze kollekcióvá. Ezek kombinációi olyan kabátokat alkotnak melyeket már első ránézésre is hordhat férfi és nő egyaránt. A kabátok esetében férfi ruhadarabokból merítettem ihletet, ezért a nadrágok és kiegészítők létrehozásakor a nőies szabásokhoz fordultam. Így jöttek létre a szűkszárú nadrágok, - melyeknél egy áthajtós megoldással iktattam ki a sliccet- illetve az egyszerű vonalú, kámzsanyakú felsők, melyek segítenek megőrizni az egyes szettek nemtelen mivoltát.

Kollekciómban a szürke különböző árnyalatait választottam, az anyagok meghatározó szerepe a funkció és az esztétikum. Fémfényű anyagok fokozzák a plasztikai hatást, precíz részleteivel a modern anyaghasználat jól illeszkedik a klasszikus sziluettekhez.
A szürke különböző árnyalatai alkalmasak arra, hogy a keménység, lágyság, elasztikusság érzetét keltsék. A szabásminta minimális módosításával alakítottam ki a formákat, melyek csak az eltérő méretezés által válnak férfi vagy női darabokká. A fényes, elasztikus szaténból; a széldzseki anyagából és lágyan hurkolt pamutból sportos, könnyen viselhető pret-a-porter kollekciót terveztem, amely könnyen gyárthatóvá válna. Viselője nem fogja érezni, hogy az egyes ruhadarabok felmenőit melyik nem számára álmodták meg eredetileg.

Mit tartasz az eddigi legnagyobb sikerednek?
Pozitívak a visszajelzések, akár megrendelői részről, akár az egyetemről vagy sajtóból és ez együtt sikerélmény, és mindegyik szegmense ugyanolyan fontos.
Azt gondolom, hogy már az is nagy eredmény, ha valaki azzal foglalkozhat, amit szeret.

Mi a véleményed a magyar divatról/szereplőiről? Kik azok a magyar divattervezők, akiknek a munkáját tiszteled?
Nincs olyan, hogy magyar vagy külföldi divat, a divat épp attól divat, hogy nincsenek benne határok és nemzeti karakterek. Max annak a karaktere, aki csinálja, függetlenül attól, h magyar-e. Én a divat világát homogénnek látom, amibe a magyar divat belesimul, illeszkedik.

Vannak bizonyos tervezők, akiknek a munkásságát folyamatosan figyelgetem. Azért nem emelnék ki külön senkit sem, mert ott is csak bizonyos dolgok tetszenek, gondolkodtatnak el.

Hol látod magad pár év múlva?
2008 elején jött létre a saját keresztnevemre utaló LAARKA divatmárka. Ezt szeretném most intenzíven fejleszteni. Nehéz megjósolni, csak bízni tudok abban, hogy a saját márkám működőképes lesz, mivel ez külső tényezőkön is múlik.

Fotó: Trunkó Bálint
Modellek: Luca (attractive), Will (face)
Haj: Kaluczki Anikó
Smink: Vörös Renáta
Cipő: Vagabond