Fiatal magyar tehetségek #52 – Tóth Kern Enikő

Dekadencia, ellentétes hangulatok, legbensőbb tükörképének apró felvillanása, és egy korkérdésre keresett válasz fonódik össze Tóth Kern Enikő diplomamunkájában. A MOME utolsó éves hallgatója búcsúzásul életre hívott egy rég elfeledett, de mindenkiben megbújó drámai nőideált, aki mesterien zsonglőrködik törékeny esendőségével, és a benne lakozó erővel. Egy modern dáma, aki flegmatikusan utasítja el a tökéletesség keresését, és leplezetlen hibáival csábít. Ez a bőrbe, és csipkébe öltöztetett nő kicsit misztikus, kicsit elérhetetlen, és kicsit kacér, de sohasem vulgáris, vagy merev jégszobor.
A fiatal tervező vízióinak tárgyiasulása, és újraértelmezett nőideálja egy lehetséges választ ad azok számára, akikben ott motoszkál a kérdés, hogy milyen napjaink végzet asszonya?

A folytatásban inspirációkról, és egy szofisztikált gondolatvilágról olvashattok, aminek fókuszában a művészet, a nőiesség, és egy új életszakasz izgalma áll.

A galériában megtekinthetitek diplomakollekcióját, amit, Baráti Vince fotózott,  illetve a tavalyi Fashion Video Festivalra készített videót is, amiben Balogh Balázzsal dolgozott együtt.

Milyen érzés túl lenni a diplomán? Könnyebb, vagy nehezebb volt, mint amire számítottál?
Könnyebb a megkönnyebbülés miatt, hogy befejeztem egy korszakot, de nehezebb, mert sokkal több dolognak kell megfelelni. Ez persze nem töri le a lelkesedésem, sőt.

Nehezen fogalmazódott meg benned a vizsgamunkád “története”, vagy egyértelmű volt, hogy mihez fogsz nyúlni?
Több problémát és megoldandó kérdést vetettem fel, ami néha talán túl sok is volt, mert nem lehet egy kollekcióban válaszolni mindre, erre közben jöttem rá. A mai nő, a mai femme fatale, kinek mit jelent? Őt akartam életre hívni, megmutatni az általam kiemelt motívumok, anyagok, eszmék mentén. Egy hangulatot megfogalmazni és tárgyakba önteni, a saját valóságomat megmutatni és a kontrasztokat egyesíteni egy erős, de mégis törékeny nőideál képében.
Furcsa is volt, mert ez számomra egy elég bensőséges dolog kinyilatkoztatása. Már egy ideje bennem lakozó dologról van szó, ami sokat alakult a diploma kivitelezése alatt és sokat gondolkoztam, hogy hogyan fogjam meg ezt a megfoghatatlant.
Nagyon sokat is tanultam ebből a folyamatból, ami rávilágított a gyenge pontokra, hogy mit kell még később javítani, erősíteni, mire kell odafigyelni, hogy a végén tényleg egy használható darab szülessen, függetlenül a művészi kontextustól. Ez fontos, azt szeretném, hogy ami kikerül a kezeim közül az tökéletes legyen – persze nem tudom, mikor jön el az a pillanat, amikor valamire azt tudom mondani, hogy tökéletes, talán soha.

Ez a dekadens, kicsit ellentétes nőideál, akit életre keltesz, részben önmagad tükörképe, vagy csak vízió egy nőről?
Egy olyan vízió, ami szerintem örökérvényű, alapvető sajátsága, hogy tiltakozik a tökéletes ellen. Pont attól szép, hogy magába építi és kendőzetlenül vállalja a hibákat is. Kicsit úgy érzem elfelejtődött az a fajta drámai, misztikus és vérbeli nőideál, aki valahol valószínűleg minden nőben benne él, van, akiben mélyebben és van, akinél ez sokkal jobban kiélésre szorul. Ez az, ami engem motivált és meg akartam jeleníteni, egy korkérdésre adott egyéni válaszként, mert ez számomra rettentően érdekes kérdés és szerintem fontos is ezzel foglalkozni, (hogy megtaláljuk a középutat a mai túl szexuális bulvár és a mindent elrejtő white design között). Egyben meghasonlás is, mint válasz a jelenre, néha túl sterilnek érzem azt, ami itt Magyarországon divatos és elfogadott. Ez őrjítő.
Meg persze kicsit önmagam tükörképe, egy pillanat és hangulat tükörképe, mint egy Wong Kar-Wai filmből kivágott kocka, számomra olyan.

Az olvasók milyennek képzeljék el a lányt, aki tervezte ezt a kollekciót?
Olyannak, mint amilyen ez a kollekció. Néha azért én is szeretem a minimál letisztultságot persze, különben megcsömörlenék saját magamtól, de csak mértékkel.

A munkafolyamat melyik pontja okozott nehézséget? Előfordultak elakadások?
Holtpont akkor volt, amikor már minden elő volt készítve a megvalósításhoz és akkor ott állsz előtte egyedül, hogy „el kéne kezdeni” és félsz elkezdeni, mert túlságosan jól akarod csinálni – ami nem jó. Vagy mikor a forgatáson eltört az egyik cipőm sarka, amin mondjuk már csak nevettem, mert annyira abszurd volt a helyzet. Viszont túl vagyok rajta és utólag az egész mintha csak egy álom lett volna, amiből most ébredek fel. A felébredés talán még nehezebb. Az adott erőt, hogy a felbukkanó kudarcokon felül tudtam kerekedni, kis iróniával és kívülről szemlélve a problémát. Az mindig segít.

Milyenek a visszhangok?
Megosztotta a közönséget, szerencsére nem vagyok sértődékeny típus és elfogadom a negatív kritikákat is. Szerintem minden tárgy megtalálja a célközönségét. Talán ez fordítva történik, mert nem biztos, hogy azok fognak érdeklődni, akiket én célszemélynek belövök – bár ebben az esetben talán egyértelműbb kiknek szánom, de a kört nem akarom leszűkíteni. Az én nőideálom egy drámai és végtelenül nőies személyiség, akit nem aggaszt mások véleménye, jellemzi egyfajta pozitív életszemlélet, ahogy megfelelő humorral kezeli a felmerülő nehézségeket. Neki tervezek cipőket és azoknak, akikhez közel áll ez az életszemlélet és nőiességüket bármilyen helyzetben felvállalják. Vannak érdeklődők, és sok pozitív visszajelzés is, de egyelőre nem akarok semmit sem idő előtt kiteregetni. Ha sikeres lesz, azt látni fogjátok, ebben biztos vagyok.

A diplomamunkádban utalsz arra, hogy nem vevőorientált darabokat készítesz, hanem
elsősorban a művészi szabadságodnak szeretnél élni. Az iskola védőburkában erre megvolt minden lehetőséged, de mit gondolsz mennyire lesz ugyanez életképes az egyetem falain túl?
Biztos kényszerülök majd kompromisszumokra, de nem hinném, hogy ez hátráltatná a művészi önkifejezést, mert párhuzamosam mindkettő megfér egymás mellet. Ahogy egy nagy divatház sem feltétlenül azokat a darabokat adja el hordásra, amiket a kifutóra küld. Ha ez a szabadság most nem lenne a kezemben, akkor nem élném túl ebben a világban – ez segít túlélni. Nagyon érdekel még a divat képzőművészeti oldala és a média/videó művészet. Sok ötletem van és sok lehetőséget látok a műfajban, mert ebben is kiteljesedhetek és kevésbé tárgyias vagy kézzelfogható, ami nekem ideális terep. Vannak még terveim, amibe szeretnék több embert bevonni, különböző művészeti ágakat egyesítve a videó vagy akár a happening vonalán. Például a Balogh Balázzsal közösen készített videó a Fashion Video Festivalra egy ilyen kedvenc darab lett, és a diploma videóm is, amit Krasznai Zoltánnal csináltunk. Hamarosan publikálva lesz, de még dolgozunk rajta, nem akarjuk összecsapni.

Hogyan viszonyulsz a jövőhöz? Félsz tőle, vagy várod az új szakasz kezdetét?
(Annyi mindent túl kellett mostanában élnem, hogy már nem félek semmitől.) Igen, vártam és most itt van, és ennek nagyon örülök! Amúgy abszolút pozitívan viszonyulok hozzá, rengeteg a megoldandó feladat…

A közeljövőben számíthatunk Tőled valami meglepetésre, megjelenésre?
A diplomakollekciómnak biztos lesz még folytatása, ezt a témát nem merítettem még ki eléggé úgy érzem – azt még nem árulom el milyen formában, de ez lesz majd az egésznek a kicsúcsosodása. Utána jönnek még további cipők, de túlságosan álmodozó vagyok és ezeket a fantáziákat még ki kell élnem magamból.
Szeretnék még olyan művészekkel együtt dolgozni, akik akár kívül esnek a divatszakmán, pont azért, mert ennek a világnak a művészi és individuális része sokkal jobban izgat, hogy valami maradandót és mélyebbet alkothassunk. Ilyen projektek is tervben vannak. Az üzleti része és a taktikázás nagyon távol áll tőlem.
Baksa Zsófival is szeretnék közös munkákat a jövőben, neki elég sokat köszönhetek, mindig támogatta a munkámat és számíthattam rá, nem csak rövid távon, amit nagyon, nagyon köszönök neki. Ezen kívül a lookbook fotók a cipőimről, amik hamarosan megjelennek és várható Mojzes Dóra mellett egy bemutatkozás, október környékén! :)

Fesztiválok? Hol fogod megünnepelni a sikeres diplomádat?
Attól függ időm majd, hogy engedi, de most már rám férne.

A Fashion Video Festivalra készült videó. (Balogh Balázzsal):

Facebook0Twitter0Google+0Pinterest0tumblrReddit0